KOVÁCS GÁBOR
MANDALA
Körökben írt világ – 
írások irodalomról és belső tájakról

Ebben a széljegyzetben nem vallásokat szeretnék összehasonlítani. Inkább egyetlen emberi tapasztalatot szeretnék körbejárni: mit ér a tettünk akkor, ha nem érkezik rá visszhang. Azért fordulok három különböző hagyományhoz – a hindu bhaktihoz, a karma-jógához és a Koránhoz –, mert mindhárom más nyelven, más hangsúllyal közelít ahhoz a kérdéshez, amely az alkotásban is újra meg újra felmerül: lehet-e úgy adni, hogy az adás értéke ne a fogadtatásától függjön? Ez számomra poétika

Palimpszeszt különszám Zemlényi Ferenc 60. születésnapja tiszteletére, 2002. május 8. / szerkesztette: Bánki Éva és Tóth Tünde Vannak irodalomtörténészek, akik elrendezik a múltat, és vannak, akik újra mozgásba hozzák. Zemplényi Ferenc az utóbbiak közé tartozott. Nem egyszerűen adatokat, neveket, hatásokat és korszakokat kapcsolt össze: mérni próbálta a költészetet. Rimay Jánosról (1570-1631) szóló tanulmányában különösen élesen látszik ez a törekvés. Európai összefüggésbe he

Görög portré, illusztráció / Képforrás: Pinterest Athinával, a görög lánnyal, feleségem gyermekkori barátnőjével még a szűkös, fiatal házaspároknak épült kertvárosi garzonlakásunkban találkoztam először. Ma is jól emlékszem az általa készített cukkíni-lecsó sajátos ízére, pedig azóta több évtized is eltelt. Az ő egyénisége – bár később csak ritkán bukkant fel az életünkben – valahogy egy csapásra és magától értetődően megtestesítette számunkra a görögséget. Hogy miért? Egysze

Az örökkévalóság megörökítése (ókori egyiptomi művészet), Szépművészeti Múzeum, 2026 / Fotó: K.G. A vers nem feltétlenül attól lesz hatásos, hogy sokat mond hanem attól, hogy mit és hogyan hallgat el. A kortárs irodalmi gondolkodás egyik legkevésbé megkérdőjelezett előfeltevése, hogy a költészet elsődleges terepe a képzelet. Minél intenzívebb a belső mozgás, minél szabadabb az asszociáció, annál hitelesebbnek tűnik a megszólalás. Ebben a keretben a józanság gyanús fogalom: ön

Die Welt ist voller Ereignisse. Doch die Aufmerksamkeit der Poesie ordnet das, was wir erleben, auf andere Weise. Ein Baum kann mehr sein als er selbst, eine Wunde mehr als der Schmerz, ein verlorener Mensch mehr als die Abwesenheit, die er hinterlässt. Nicht weil die Poesie die Wirklichkeit verschönert, sondern weil sie etwas sichtbar macht, das bis dahin verborgen geblieben ist. Sie erklärt nicht unbedingt, warum uns etwas widerfährt. Vielmehr zeigt sie, was alles in dem li

A világ tele van történéssel. A költészet figyelme azonban másként rendezi el azt, amit átélünk. Egy fa több lehet önmagánál, egy seb a fájdalomnál, egy elveszített ember a hiánynál. Nem azért, mert a költészet megszépíti a valóságot, hanem mert láthatóvá tesz valamit abból, ami addig rejtve maradt. Nem feltétlenül magyarázza meg, miért történik velünk valami. Inkább megmutatja, mi minden rejlik abban, ami megtörtént. Simone Weil az odafigyelésben a szellemi élet egyik alapve

Örökimádás-templom, 2026 - Fotó: K.G. Az Üllői út zaja mellett áll egy templom, amely mintha nem ugyanabban az időben élne, mint a körülötte hömpölygő város. A villamosok, autók, járókelők, kirakatok és siető emberek között ott emelkedik Aigner Sándor Örökimádás-temploma. Tornya ötvennyolc méter magasra nyúlik, keskeny, neogótikus formái fölfelé vezetik a tekintetet. A város mozog körülötte, a templom pedig mintha egyetlen mozdulatot ismételne: fölfelé. Nemrég a feleségemmel

Illusztráció / Képforrás: Pinterest Lehet-e azt mondani, hogy az iszlám poétikailag férfiasabb, mint a kereszténység? A kérdés első hallásra talán zavarba ejtő. A „férfias” és „nőies” vallási kategóriaként könnyen félrevezetővé válhat. Itt azonban nem a hívőkről, még csak nem is a vallások társadalmi berendezkedéséről van szó, hanem valami szűkebbről: a vallási képzelet, a nyelv és a szimbólumok karakteréről. Ebben az értelemben az iszlám valóban hathat férfiasabbnak. A Korán

Könyvborító terv, 1984 / Képforrás: Pinterest Orwell 1984 című regényében nem elsősorban az ideológiakritika érdekel, hanem az, hogyan válik nála maga a nyelv a regény egyik főszereplőjévé. Orwell regénye poétikai szempontból különös mű: látszólag egyszerű, szinte dísztelen próza, miközben rendkívül pontosan megkomponált nyelvi világot teremt. A szerző nem a mondatok szépségével akar hatni. Éppen ellenkezőleg: a próza egyszerűsége teszi nyugtalanítóvá mindazt, amit elmond. Az

Test és lélek, 2018 - K.G. A visszajelzés vagy az elismerés igénye talán az egyik legnehezebben elengedhető emberi vágy. Nem feltétlenül a dicséretre vágyunk. Néha csak arra, hogy valaki észrevegye, amit tettünk. Hogy visszaszóljon. Hogy azt mondja: igen, láttam. Értettem. Fontos volt. Talán éppen ezért olyan nehéz elengedni. A Korán több helyen is visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy a cselekedet értéke nem a kapott viszonzásból származik. A 76. szúra egyik mondata szinte keg

Massimo Scaligero / Antonio Massimo Scabelloni (1906-1980) Massimo Scaligero Grál című művében a Grál nem elsősorban tárgyként vagy történeti ereklyeként jelenik meg, hanem egy belső átalakulás szimbólumaként. A Grál-motívum mögött egy elveszített eredeti egység és annak helyreállítása áll. Ez az egység azonban nem egyszerűen harmónia. Inkább olyan belső átalakulás, amelyben az emberi szeretet új minősége születik. A Grál és a szeretet A Sacro Amore, a szent szerelem, nem els

A Korán és a Biblia viszonyát nem pontos úgy leírni, mintha a Korán egyszerűen „újraírná” a Bibliát. A kapcsolat ennél összetettebb. A Korán saját magát az Ábrahámig visszanyúló egyistenhit és a korábbi prófétai kinyilatkoztatások folytatásában helyezi el. Mózest, Dávidot, Ábrahámot, Noét és más alakokat ezért nem idegen szereplőkként, hanem ugyanazon isteni üzenet prófétáiként mutatja be. A korábbi kinyilatkoztatásokra Tóraként, Írásként vagy Evangéliumként is hivatkozik. Ug

A rend repedései, montázs, 2026 – KG Struktúra és érzékelés A rend repedései nem egyetlen képi világot épít fel. Különböző világokat helyez egymás mellé: geometrikus mintákat, arcokat, régi fényképet, kopott felületeket, ipari részletet és egyszerű absztrakt jeleket. A kép nem történetet mesél. Inkább kapcsolatokat hoz létre. Az egyes részletek jelentése abból születik, ahogyan egymás mellé kerülnek. Mintha két alapvető világ találkozna benne: a rendé és az anyagé. A geometri

Eszter történetét nem tudom úgy elmondani, mintha tudnám, mi lesz a vége. Most már tudom, hogy meghalt. És mégsem tudom elmondani a végét. Mert bennem nincs vége. Eszter negyvenegy éves volt. Jogász és újságíró. Szerette a szavakat, és értette a súlyukat. Tudta, hogy egy mondatnak következménye lehet, egy kimondott vagy leírt szónak pedig története. Hogyan lehet néhány mondatba belefoglalni valakit, aki negyvenegy évig élt? Nem lehet. Lehet beszélni a foglalkozásáról, a munká

Kattints a képre! Valahol a Föld nevű bolygón Kovács Gábor könyve megérkezett. Nem tudom, honnan. A címe szerint valahonnan a Föld nevű bolygóról. Ez jó hely. Én is ott töltöttem az életemet, bár néha úgy éreztem, hogy egy másik bolygón vagyok, különösen amikor a költők egymásnak magyarázták, mi a költészet. Kovács is szeret magyarázni. Ez a baja. Meg az erénye. Mert van itt mindenféle nagy dolog: hit, Korán, emlékezés, tér, közelség, tudás, gyerekkor, Mecsek, dzsámi, Fudzsi-

Kate Kitagawa – Timothy Revell: A számok titkos élete A könyv magyarul 2024-ben jelent meg a Corvinánál, Szegedi Péter fordításában, 328 oldalon. Az eredeti angol kiadás 2023-as. A matematika történetét hajlamosak vagyunk néhány névvel elintézni. Eukleidész, Descartes, Newton, Leibniz, talán még Gauss. Mintha a matematika egyetlen, egyenes vonalú történet volna, amely az ókori görögöktől Európán át vezetett a modern tudományig. Kate Kitagawa és Timothy Revell könyve, A számo

Elsődleges (1) és másodlagos (2) színek Johannes Itten 12 osztatú színkörében / Képforrás: Pinterest A lila különös szín. Mintha eleve két világ között állna. A vörös melege és a kék hűvössége találkozik benne, s ettől egyszerre van jelen benne valami földi és valami távoli. Talán ezért is lett a spirituális képzeletben a határ színe: azé a pillanaté, amikor az ember már nem egészen ott van, ahol korábban volt, de még nem tudja pontosan, hová érkezik. Az indiai csakraszimboli

Karéli Gábor: A részletek kozmikus rendje – Kismonográfia Kovács Gábor verseiről Különös könyv A részletek kozmikus rendje. Nem egyszerűen egy költői életmű értelmezése, hanem kísérlet arra, hogy egy alkotó saját verseit bizonyos távolságból, mégis belülről szemlélje. A szerzői név mögött álló „poétikai maszk” már önmagában jelzi ezt a kettős helyzetet: a kötet nem végleges ítéletet kíván mondani, hanem egy lehetséges olvasási utat nyit meg. A kismonográfia középpontjában a f

Geometrikus minta, illusztráció / Képforrás: Pinterest Bevezetés Van egy kérdés, amelyet általában erkölcsi, társadalmi vagy történeti szempontból szoktak feltenni: miért engedi meg a Korán a többnejűséget? Én most másfelől közelítenék. Nem azt kérdezem elsőként, hogy a többnejűség jobb vagy rosszabb forma-e a monogámiánál, hanem azt: milyen szerkezetet látok benne, ha poétikai alakzatként olvasom? Ez természetesen már nem egyszerűen a Korán állítása, hanem egy olvasat. Egy k

Iszlám kalligráfia, illusztráció / Képforrás : Pinterest A Korán egy nehéz helyzetben különös egyszerűséggel jelöli meg, mire támaszkodhat az ember: „Kérjetek segítséget türelemmel és imával.” (Korán 2,153) Türelemmel és imával. Mintha két oszlop állna egymás mellett. Az egyik bennünk van, a másik rajtunk kívülre mutat. A ṣabr, amelyet általában türelemnek fordítanak, ennél többet jelent. Állhatatosságot, kitartást, önmagunk megtartását is. A várakozás itt belső munka: az emb